A digitális detox útján: a lemaradástól való félelemtől a tudatos offline lét öröméig

avagy az utazás FOMO-tól JOMO-ig

Májusban izgalmas kaland veszi kezdetét a Slow Budapestnél: útjára indul az első Slow Együtt esemény, aminek a keretein belül egy egy hónapos, közösségi digitális detoxon vesznek részt az érdeklődők. A cél nem más, mint hogy a hónap végére eljussunk oda, hogy tudatosabban használjuk a bennünket körülvevő digitális eszközöket, és az online felületeket – ne pedig azok használjanak minket.

Herendi Kata írása

Először hallva a digitális detoxról sokan megtapasztalunk egy érzést, ami leginkább egy enyhe pánikrohamhoz hasonlítható. Ezer gondolat száguld át az agyunkon: mi lesz a munkával, hogyan tehetnénk meg, hogy nem vagyunk elérhetők; és mi történik, ha valami váratlan helyzet adódik, késésben vagyunk egy találkozóról, vagy eltévedünk, és rá kell keresnünk a térképen az útvonalra…
Ezért aztán a digitális méregtelenítés gyakran bekerül a „de jó lenne”, „tényleg kellene” vagy a „majd később, ha lesz időm rá” dobozok valamelyikébe, és szépen ott is marad. Vagy, ami szintén sokszor előfordul, meggyőzzük magunkat, hogy nekünk erre biztosan nincs szükségünk - és mielőtt észbe kaphatna, betuszkoljuk szegény digitális detoxot a "felejthető dolgok" dobozába. De vajon igazunk van?

Mi is az a digitális detox, és miért van rá szükségünk?
Az eredeti digital detox elnevezést digitális méregtelenítésnek vagy digitális böjtnek is szokták fordítani. Azt a néhány órát, napot vagy hetet nevezzük így, ami alatt tudatosan "lekapcsolódunk", és nem használunk internetet, okostelefont, laptopot, lehetőleg semmilyen digitális eszközt. A cél elsősorban az, hogy csökkentsük a stresszt, és az offline kapcsolatainkra fókuszálhassunk.
A digitális detox az utóbbi években egyre népszerűbb lett, kimondottan ilyen célú táborok, sőt, applikációk is segítik a lekapcsolódni vágyókat. 

A technológiai eszközök ma már lehetővé teszik, hogy gyorsan és kényelmesen elintézzünk bármit. Küldhetünk emailt, válaszolhatunk üzenetekre, kikereshetünk egy anyagot a munkánkhoz akár otthon, a kanapén üldögélve. Vagy reggeli közben. Vagy elalvás előtt. Bármikor.

Állandó készültségben élünk, mindig elérhetők vagyunk, megszoktuk, hogy a számítógép vagy a telefon minden egyes pittyenésére reagálnunk kell, nehogy lemaradjunk valamiről.

A FOMO (Fear Of Missing Out), azaz a lemaradástól félelem a digitális eszközökkel együtt vált az életünk részévé. Persze az idők folyamán mindig szerettünk „képben lenni”, ám ezzel soha nem volt ilyen könnyű dolgunk, mint napjainkban. Míg korábban hetekig, hónapokig tartott, míg egy új információ elért hozzánk, ma minden csupán egy kattintásnyira van.

A kíváncsiság az ember egyik alapvető motívuma: szeretjük az újdonságokat, az érdekes dolgokat. Az internet pedig lehetővé teszi, hogy néhány másodperc alatt korlátlan mennyiségű információhoz férjünk hozzá. A szociális média segítségével percről percre nyomon követhetjük a barátaink programjait, a legfrissebb híreket, a számunkra érdekes eseményeket. És végül, de nem utolsósorban: szoronghatunk, nehogy lemaradjunk róluk.

A FOMO arra késztet minket, hogy minél gyakrabban ellenőrizzük a számítógépünket és a telefonunkat, hogy enyhítsük a lemaradástól való félelmünket. Ezzel azonban nem teszünk jót magunknak. Az agyunk optimális működéséhez ugyanis szükség van arra, hogy időnként szünetet tartson a működésben, és visszatérhessen a nyugalmi állapotába. Az állandó készenlét lehetetlenné teszi, hogy kikapcsolhassunk és valóban pihenhessünk.

A túlzásba vitt online jelenlétet nem csupán az agyunk sínyli meg. Hatással van az életminőségünkre, a kapcsolatainkra; még arra is, ahogyan az időt érzékeljük, hiszen kivel ne fordult volna már elő, hogy egy néhány percesre tervezett email- vagy Facebook ellenőrzés után másfél órával később még mindig a gép előtt ült…

Sokszor nem is gondolunk bele, hogy a telefonunkon böngészve talán sokkal több mindenről maradunk le: valódi pillanatokról.

Ilyenkor segíthet egy kis digitális méregtelenítés.
A digitális detoxban az a legjobb, hogy nyugodtan lehetünk elnézőek magunkkal szemben, hiszen nem az a lényeg, hogy pontról pontra betartsunk egy követelménylistát, hanem az, hogy mindig annyit illesszünk be belőle az életünkbe, amennyit éppen tudunk. Ha a munkád miatt mindennap online vagy, megteheted például, hogy az otthonodban jelölsz ki egy olyan helyiséget, ahol „tilos” internetet használni. Ha úgy érzed, túl sok időt töltesz a közösségi oldalakon, elhatározhatod, hogy mostantól maximum napi egy órát szánsz rájuk. A felszabaduló időt pedig bárhogyan töltheted, a lényeg, hogy a maga teljességében sikerüljön megélned.

A FOMO-t magunk mögött hagyva az út végén egy ígéretes cél vár: a JOMO (Joy Of Missing Out), vagyis a lemaradás örömének megélése. A JOMO-t akkor élhetjük át, ha sikerül befelé fordítanunk a figyelmünket, és a saját belső történéseinket a külvilág eseményei elé helyeznünk.

Emlékszel még, mivel töltötted a szabadidődet, amíg nem volt okostelefonod?

Mi volt az első gondolatod akkor, ha unatkozni kezdtél? Olvastál, sétáltál, esetleg rajzoltál? A barátaiddal találkoztál? Miért ne tehetnéd meg ezeket most is?
A felmérések szerint akár napi 4 órát is eltöltünk a közösségi oldalakon, ahol ismerősök százai vesznek minket körül. A valóságban azonban riasztóan magányosak vagyunk – alig akad köztünk olyan, aki biztos abban, hogy probléma, egy szakítás, munkahelyváltás, vagy akár költözés esetén számíthat a barátai segítségére.

A digitális detoxban hatalmas szerepe van a környezetünk támogatásának, és kiváló közösségépítő program lehet. Sokkal könnyebb úgy „netmentesnek” maradni, ha megbeszéljük a családunkkal, barátainkkal, hogy ha lehet, az együtt töltött idő alatt ők se használjanak okostelefont, laptopot. Így közösen tapasztalhatjuk meg, milyen az igazán minőségi együtt töltött idő, amit nem zavarnak meg értesítések, vagy „erre most muszáj rákeresnem” pillanatok.

Az időnk legnagyobb részével nem rendelkezünk igazán szabadon. Sok minden van, amit muszáj akkor is megtennünk, ha éppen semmi kedvünk hozzá. Pontosan ezért olyan fontos, hogy jól bánjunk azzal az idővel, ami valóban a miénk. Töltsük meg valódi tartalommal a perceket, ne engedjük, hogy elrohanjanak mellettünk. Őszintén szólva, ebben a felgyorsult világban mindannyiunkra ráfér egy kis JOMO.

 

en.png

Herendi Kata pszichológus, tanár, a Slow Budapest szakmai vezetője. A Pszichoforyou online pszichológiai magazin főszerkesztő-helyettese. 

 

 

Ha kedvet kaptál a digitális detoxhoz, az eseményhez itt tudsz csatlakozni.

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!