Így segít a természet, a fák és a madarak

Találj vissza a belső ritmusodhoz!

Ha elindulok, a házunk bejárati ajtajától számolva negyvenhat lépést kell megtennem a legközelebbi, magányosan álló fáig. A másik irányba, a négysávos túloldalán már egy kisebb csoportot is találok belőlük. És hogy mennyit kellene sétálnom a legközelebbi erdőig, hogy városlakóként igazi ízelítőt kapjak a természetből? Legyen elég annyi, hogy ekkora távval már komoly esélyem lenne egy olyan gyaloglás-kupára, amit nem is akarok megnyerni. Ahogy valószínűleg senki sem.

Herendi Kata írása

 forest.jpg"Az erdőben nincs wifi, de ígérem, találsz helyette egy sokkal jobb kapcsolódási lehetőséget."

 

A városi (különösen a nagyvárosi) élet talán legnagyobb hátránya, hogy távol kerülünk valami olyantól, ami mindig is óriási szerepet töltött be az életünkben: a természettől.

Hónapok telhetnek el anélkül, hogy kötélidegekkel a zajhoz, a nyüzsgéshez alkalmazkodó galambokon, szarkákon és varjakon kívül más madarat is láthassunk, vagy hogy megtapasztalhassuk azt a csendet, amiben csak erdőben, fák között sétálva lehet részünk. 

Mindez az elmúlt néhány száz év hozadéka, hiszen előtte évezredeken keresztül elképesztően szoros közelségben éltünk a természetes környezetünkkel. Sokáig létezett az ember és az élővilág más részei között egyfajta kölcsönös alkalmazkodás, az „adni és elvenni” egyensúlya, aminek a törékenységére csak pár évtizeddel ezelőtt kezdtek egyre sürgetőbb jelek figyelmeztetni. Ezek az évek pedig nem csupán az egyensúly felborulására bizonyultak elégnek, de úgy tűnik, az ember saját, belső egyensúlyát is alaposan megtépázta a természettől való eltávolodás.

 

A civilizációs környezet első ránézésre nagyon is előnyösnek tűnhet számunkra: biztonságosabb, tisztább, nem vagyunk kitéve sem az időjárás viszontagságainak, sem más veszélyeknek. Csakhogy azt az évezredek alatt kialakult biológiai ritmust, amit a természet közelsége adott számunkra, nem tudja pótolni, sőt.

Gondoljunk csak bele: állandó ingeráradat, még olyankor is, amikor semmi szükségünk rá. A kelleténél sokkal-sokkal több, és sokkal könnyebben hozzáférhető étel. Mozgásszegény életmód. Vészesen kevés, pihenésre szánt idő, megkérdőjelezhető mennyiségű és minőségű alvás. Pörgés, mindig, minden nap, minden körülmények között.

És a jelek egyre határozottabban arra mutatnak, hogy a jelenlegi társadalmi berendezkedésünknek a testi és a lelki egészségünk fizeti meg az árát.

2017-ben az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapták meg, a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. A kutatásuk annak a biológiai ritmusnak a szerepére hívta fel a figyelmet, amelytől, ahogy a természettől is, egyre jobban eltávolodunk a civilizációs fejlődésnek köszönhetően. A további kutatások nagyon hasonló irányokat mutatnak: hiányoznak nekünk az állatok, a növények, mindazok, amiknek a közelségét több ezer éven át megszoktuk és szerettük. A városokban, fejlett civilizációkban eltöltött néhány száz év közel sem volt elég ahhoz, hogy a belső ritmusunk felvegye a körülöttünk lüktető tempót – és ezt bizony meg is érezzük.

Napjainkban az egyik legnagyobb probléma, hogy a depresszió, és a különböző szorongásos megbetegedések lassan „járvánnyá” növik ki magunkat. Nem vagyunk jól, nagyon nem, és sokszor nem is tudjuk igazán megmagyarázni, miért nem, csak az állandó kimerültséget, kedvetlenséget, lehangoltságot érzékeljük.

Ha városban élsz, könnyen lehet, hogy te is tapasztaltad már ezeket a tüneteket, és biztosan veled is előfordult már, hogy mindennél jobban vágytál egy erdei sétára, vagy a csillagok látványára az éjszakai égbolton.

Ha a kissé sötét képet festő kutatási eredmények hatására már a válladon is éreznéd a világ súlyát, ne keseredj el – ahogy minden esetben, itt is a kezedben a legnagyobb fegyver, a tudatosság, hogy távol tartsd magadtól a természet hiányából fakadó testi-lelki nyavalyákat.

Lássuk, mit tehetsz!

 

- Figyelj az étkezésedre!

A kutatók szerint az igazán előnyös az, ha igyekszünk a táplálkozásunk terén is minél inkább a természethez, és az oly sokáig „bevettnek” számító ritmushoz alkalmazkodni. Fogyassz sok zöldséget, kevés húst, elegendő folyadékot, és ha lehet, igyekezz a szezonális, helyi alapanyagok közül válogatni, amelyek a környezetet sem terhelik meg annyira, és a szervezeted működésére is jó hatással vannak.

 

 - Sétálj!

Amikor csak lehet, különösen, ha egyébként kevés alkalmad van sportolni. Legyen a séta igazi séta, ha teheted, járj a természetben, és legyél igazán jelen, miközben az erdei utakat rovod! Figyeld meg , milyen érzés a föld a talpad alatt, milyen a levelek susogását, az apróbb-nagyobb állatok neszezését hallgatni! Pszichológus szakértők szerint a lelki egyensúlyunk megtartásában sokat segíthet a „nature knows” (azaz „a természet tudja”) séta: járj nyitott szemmel, bármilyen zöld területen, és jegyezz fel néhány dolgot, amit látsz; tanulj a természettől olyasmit, aminek a saját problémáid megoldásában is hasznát veheted.

 

- Kövesd a belső ritmusodat!

Tavasz, nyár, ősz, tél folytonosan változó ritmusában élünk, amit elsősorban a természet változásán keresztül tapasztalunk meg. Most a tavaszi megújulás időszakát éljük: biztosan észrevetted magadon, hogy a rügybe boruló fákhoz hasonlóan a te tested is ébredezik a hosszú téli álmot követően, és nyitottabbá, energikusabbá válsz. Használd ki ezeket a hónapokat, ám ne feledkezz meg a természetes ritmusodról ősszel és télen sem, amikor sokkal inkább szükséged lesz a pihenésre, begubózásra.

 

- Zöld, zöld, zöld!

Ha teheted, mozdulj ki, és töltsd természetes környezetben a szabadidődet. Erdő helyett egy kert, vagy akár egy park is megfelel. A természet közelségének hiányából fakadó depressziós tünetek egyik legjobb ellenszere az, ha minél gyakrabban vesszük magunkat körül fákkal, virágokkal. Ha pedig a barátaiddal, családoddal indulsz el egy-egy túrára, kirándulásra, biztosan megsokszorozod a természet gyógyító hatását.

 

- Keresd a madarakat!

A kutatások szerint a madarak különösen nagy szerepet játszanak a városi életmód hátrányainak leküzdésében. Csivitelő kis barátaink ugyanis a természet közelségének legkönnyebben érzékelhető jelei: a hangjukat olyankor is hallhatjuk, ha éppen nem egy erdő közepén járunk. Bár gyakran önmagában az énekük is elég ahhoz, hogy jobb kedvre derüljünk, érdemes őket repülés közben is figyelemmel követni, ez ugyanis hasonló hatással van az agyunkra, mint egy mindfulness meditáció.

 

- Vigyázz rá!

A mesterséges környezet, ami napjainkban körülvesz minket, sem a testi, sem a lelki egészségünknek nem tesz jót. Ez pedig egy újabb nyomós érv amellett, hogy felelős döntésekkel, odafigyeléssel mi magunk is minden erőnkkel óvjuk mindazt a természetes környezetet, ami még hozzáférhető számunkra. Hiszen ahogy a kutatási eredmények, és a saját érzéseink is tükrözik, nélküle sebezhetőbbek, sérülékenyebbek vagyunk, mint általa valaha is lehettünk.

 

en.png

Herendi Kata pszichológus, a Slow Budapest szakmai vezetője. A Pszichoforyou online pszichológiai magazin főszerkesztő-helyettese.

 

 

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!