A te életedben mennyire van jelen a hygge?

Hála, jelenlét, elfogadás, boldogság

Hygge – sokszor sokfelé találkozhattunk mostanában ezzel a szóval. Egy kicsit talán össze is zavart minket: ez valami új szleng, amit pulóverekre írnak? Egy új enteriőr design irányzat? Talán egy új kávéfajta? Vagy maga a boldogság? A hygge valójában egy, a dán kultúrában mélyen gyökerező jelenség, mondhatni életstílus, mely természeténél fogva átjárja a mindennapok apró mozzanatait. Ezért társíthatjuk akár az étkezéssel, az otthonunk berendezésével, az öltözködésünkkel - vagy a boldogságunkkal is.

Pivarcsi Dorina írása

hygge.jpeg

A Hygge szó az 1800-as évek eleje óta létezik a dán írott nyelvben. Ez azt jelenti, hogy a dánoknak minimum 200 éve külön szavuk van arra, hogy meghitt környezetben, a pillanatnak élve minőségi időt töltenek el társaságban, vagy akár egyedül. De vajon hogyan teszik mindezt olyan különleges módon, hogy az egy külön neki szentelt kifejezést érdemeljen?

Egyrészt sokat adnak a hangulatra, kényelemre és az élvezetekre.

Nem ritka, hogy izgalmas megvilágítások - például gyertyafény vagy lampionok – közepette szürcsölnek finom italokat, és majszolnak méltán híres dán édességeket, mindezt önmagukat kényelembe helyezve. A kényelem alatt nem csupán a pihe-puha székpárnát kell érteni, sokkal inkább azt, hogy nem fáradoznak a látszat és a külsőségek megteremtésén, helyette inkább jól érzik magukat a bőrükben – csak úgy. A dán stílust, ha szabad általánosítani, egyébként is az egyszerű, természetes elemek jellemzik, amelyekkel a harmónia megteremtésére törekszenek.

Ez a harmónia abban is megnyilvánul, hogy alapvetően fontosnak tartják az egyenlőséget, és az elfogadást, így az egyén nem érzi azt mondjuk egy asztaltársaságban, hogy feltétlenül bizonyítania kell valamit, vagy saját magát. Vagy ahogy Meik Wiking – dán boldogságkutató, aki a Hygge című, Magyarországon is nagy sikert aratott könyvet írta - fogalmazott, „nincs szükség melldöngetésre”. A dán emberek a békés megoldások hívei, a jelenetrendezést szükségtelennek tartják. Egy hyggelig (= a hygge főnévből képzett melléknév) beszélgetés közben nem szokás többek között politizálni sem.

A hygge egy igazán demokratikus dolog, és ha az eddigiek alapján úgy is tűnhetett, hogy társas közegben zajlik, tudni kell, hogy valójában egyedül is átélhető.

Például egy jó könyv és egy tea társaságában vagy egy kellemes séta során a szabadban. A dán otthonokban jellemzően létezik egy hyggekrog (hyggesarok), mely ideális teret nyújt az „énidőre”. Ez a lakásnak egy olyan hívogató pontja, ahová jól esik ledőlni egy fárasztó nap után, ami egyfajta menedéket nyújt és ahol foglalkozhatunk a számunkra kedves tevékenységeinkkel.

Nem beszélhetünk azonban valódi hyggelig percekről, ha azokat nem öleli át a hála. Ha másra vágyunk, mint amink éppen van, ha máshol szeretnénk lenni, mint ahol éppen vagyunk, vagy más emberekkel és így tovább, sosem fogjuk tudni átélni az itt és most boldogságát. Ezért is hangsúlyozza ez az életmód a jelenlét fontosságát.

A boldogságot sokan úgy hajszolják, mintha valami elérhetetlen, távoli, feltételhez kötött rejtélyes végső cél lenne. Ha csak egy dolgot is megtanulhatunk a dánoktól, az az, hogy ez nem így van.

Dánia mindig is az első helyek egyikén szerepelt a World Happiness Reportok-ban, azaz az évről évre kiadott Boldogságjelentésekben, amelyek a világ legboldogabb országainak listáját tartalmazzák. Maga a boldogságot kutató intézet (Happiness Research Institute) is Dániában található. Az intézet alapítója, Meik Wiking felmérései alapján, a dánok a közhiedelemmel szemben nem a jóléti állam sajátoságainak köszönhetik boldogságukat, sokkal inkább a hyggének.

Sonja Lyubomirsky boldogságkutató pszichológus felmérései alapján a körülményeink szubjektíven hatnak ránk, vagyis ha negatívan bíráljuk életünk adottságait, kevesebb esélyünk lesz a boldogság megtapasztalására. Összesen 40% múlik rajtunk a boldogságunkból, és csupán 10%-ot tesznek ki a körülményeink, a maradék 50% pedig genetikai meghatározottságon múlik. Az arányok nagyon kecsegtetőek számunkra, ugyanis azt láthatjuk, hogy

a felfogásunk, a szemléletmódunk a boldogságról majdnem ugyanannyit ér, mint a hajlam, amit örököltünk hozzá, és sokkal többet számít, mint a tárgyaink és körülményeik.

Sajnos, ide nem elég a szép autó, meg az új ruha. Ez nem jelenti azt, hogy azok ne okoznának örömöt, inkább az a hangsúlyos, hogy önmagukban nem elegendőek a hosszútávú boldogsághoz. Ígéretesebb például a minőségi időtöltés családtagjainkkal, barátainkkal, vagy akár az, ha rámosolygunk a szomszédunkra (még akkor is, ha mindig hangosak), ha több időt szánunk önmagunk megismerésére és szeretetére, ha nem ragaszkodunk hozzá, hogy mindig miénk legyen az utolsó szó, és ha megtanuljuk értékelni mindazt, amink van. Ez nem „rakéta tudomány”, de, bár egyszerűen hangzik, mégsem olyan könnyű, hiszen ha az lenne, minden ország ott tömörülne az első helyen a boldogság ranglistákon. Szerencsére azonban segítségünkre lehet egy tudatosabb, adaptívabb gondolkodás, mely lehetővé teszi, hogy megálljunk egy pillanatra és átgondoljuk, valójában mit is szeretnénk elérni és hogyan is szeretnénk élni.

dorina_k.pngPivarcsi Dorina leendő pszichológus, a Slow Budapest gyakornoka. A SlowHow előadások szervezésében és lebonyolításában segíti a csapat munkáját.

 

 

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!