Hogyan vásároljunk kevesebb ruhát?

Nézz körül a saját szekrényedben!

2017 nyarán térdig jártam a „nem vásárolok ruhát egy évig” kihívásban. Bár elvonási tüneteim nem voltak, az újdonság iránti vágy jelen volt. Talán emiatt is kaptam fel a fejem egy blogger bejegyzésére, aki elkezdte összeszámolni, hány ruhát is visel a hónapban. Hatására elkezdtem figyelni a saját ruhatáramat, és a saját szekrényemben vásárolni. A kihíváson belüli kihívásnak komoly rajongói lettek.

Mengyán Eszter írása

me_sargakardipad.jpg

Nem véletlenül: a már meglévő ruháink feltérképezése egyfajta önismereti munka, eltereli a fókuszt a vásárlásról a meglévő ruháink viselésére és újra megismerésére. Elfelejtett darabokra bukkanhatunk, amelyek kicsit olyanok lesznek, mintha most vettük volna őket. Nem mellesleg: sokat spórolhatunk.

Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból komoly statisztikák állnak a rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, mennyit vásárolnak, mennyit költenek ruhára havonta, mennyi ruhát hányszor viselnek, mikortól tartanak egy ruhadarabot réginek, és mennyi ruha áll viseletlenül, címkével a szekrényben. A blogom olvasóitól nem egy levelet kapok, amely leírja, egy-egy országban hogyan vásárolnak ruhát. Az Oxford Streeten hömpölygő tömegről, a minden buliba egy új ruha elvről nem egyszer kaptam megdöbbent írásokat.

Magyarországon mások a vásárlói szokások, másképp költünk ruhákra, de a „gyorsan vásároljunk olcsón és sokat” tendencia itt is jellemző.

Ugyan kutatások erre vonatkozóan nincsenek, de a bloghoz kapcsolódó „Nem vásárolok ruhát – legalább két hónapig” Facebook-csoportból tudom, hogy sokan azért igyekeznek leállni a vásárlással, mert megfulladnak a saját ruháiktól. Sokan motivációért jönnek a csoportba, keresik a támogatást, a társakat, akik segítenek elérni a kitűzött célt (mindenki maga határozza meg, hány hónapig nem vásárol ruhát).

Vásároljunk a szekrényünkből

Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogyan vásároljon kevesebbet, azt javaslom neki, nézzen szét a saját ruhatárában. Számomra a legnagyobb megdöbbenést az jelentette, amikor leszámoltam darabra, hány ruhám, cipőm, bugyim, melltartóm van. A végén már én untam a számolgatást. Később el is szégyelltem magam: mennyi vakon vásárolt darab! Pedig akkor már tudtam: a fast fashion rendszerben gyártató cégek befolyásolják a ruhákkal szembeni elvárásainkat, a vásárlói szokásainkat.

Olcsón akarunk vásárolni (mert a fast fashion erre szoktatott rá), ezzel együtt minőségi, tartós darabokat. A kettő együtt elég ellentmondásos, de furcsa módon mégis inkább a minőségről, tartós, időtálló darabokról mondunk le előbb.

Nekem nem volt más opcióm tavaly: elkezdtem a saját ruháimat viselni. Elővettem régebbi darabokat, új kombinációkat alkottam, közben a Pinterestet használtam inspirációnak. Amikor tudtam, hogy a kantáros farmert szeretném viselni, arra kerestem rá street style fotókon. Rájöttem, hogy a felsőket lehet úgy viselni, hogy a hátuk az elejük, az elejük pedig a hátuk. Imádom az ilyen ötleteket, ma már tudom, hogy olyan darabokat szeretnék a ruhatáramban, amelyek sokféle módon viselhetők.

me_sargakardi.jpg

Az aktuális / szezonális ruhatár feltérképezéséről azt írtam, önismereti munka is egyben. A következő kérdések is segíthetnek tisztábban látni:

  • Milyen ruhadarabokhoz nyúlunk rendszeresen?
  • Miért ezek a kedvenceink?
  • Milyen ruhák maradnak rendszeresen a szekrényben?
  • Mi a bajunk velük? Mi nem tetszik rajtuk?
  • Ha összehasonlítjuk azoknak a ruháknak a stílusát, amelyeket rendszeresen viselünk azokéval, amelyek rendszeresen a szekrényben maradnak, mit állapíthatunk meg?
  • Miért érzünk késztetést újabb és újabb ruhák vásárlására?

Milyen opciók vannak még?

1. Vásároljunk a színtípusunk szerint

A színek a leglátványosabb részei a ruhatárunknak. A színtanácsadáson (igen, ilyen tanácsadás itthon is létezik és tanulható) megismert személyes színpalettánk segít a vásárlás során: innentől – szigorúan véve – a világ színeinek csupán egytizenketted része áll majd jól. Sokkal kevesebb ruhára mondunk igent, mert ugyan ki szeretne olyan színeket viselni, amelyekben kevésbé előnyösen néz ki?

2. Vásároljunk a testalkatunk szerint

A színek nem minden, ott van a testalkatunk is, amely megenged bizonyos fazonokat, mintákat, anyagokat, másokat pedig tiltólistára tesz. Ennek megismerése otthoni körülmények között sem lehetetlen, egy tükör és egy mérőszalag nagy segítség, de bízhatjuk szakemberre is – a stílustanácsadók és a személyi stylistok hétköznapi emberekkel dolgoznak.

3. Találjuk meg a stílusunkat

A stílus maga az ember, és ahogy az ember, úgy a stílus is folyamatosan változik. Az inspiráció jó dolog, de sosem egyenlő a másolással.

Már csak azért sem, mert a kolléganőnk / barátnőnk / szomszédunk valószínűleg más színtípus és más testalkat. És az is lehet, hogy nem is a ruháira, hanem az életére vágyunk. Annak az életnek viszont sokszor nem sok köze van a valósághoz.

4. Szerezzük be a ruháinkat másodkézből, DE ügyeljünk a minőségre

Pontosan tudom, hiszen a saját bőrömön tapasztaltam, hogy a turkálásra ugyanúgy rá lehet csúszni, mint az „egyéb” helyeken történő ruhavásárlásra. Aki tudatosan turkál, a minőséget keresi: ez a videó (vagy akár ez) sokat segít abban, hogy meg tudjuk különböztetni a silány darabokat a minőségitől.

5. Spóroljunk a magyar tervezők, magyar alkotók, magyar márkák darabjaira

Aki magyar tervezők, alkotók termékeit vásárolja, az a magyar munkaerőt és gazdaságot is támogatja. Nem gondolom, hogy reális elvárás magunkkal szemben, ha szeretnénk tetőtől talpig magyar tervezők ruháit viselni mindennap. Nekem van egy kívánságlistám, kedvenc tervezőim, akiktől szeretnék majd valamikor vásárolni. Tudom, hogy tartanak akciókat, leárazásokat, ezeket is figyelem.

Bár őszintén bevallom: rengeteg ruha van a szekrényemben. Igazából pont elég az, ha onnan vásárolok.

 

mengyan_eszter.pngMengyán Eszter újságíró, több mint 10 éves szakmai múlttal rendelkezik, többek között a NLCafe szerzője és a Life.hu főszerkesztő-helyettese volt, jelenleg a VOUS.hu főmunkatársa. Blogger, a fenntartható divat a szakterülete, online és print lapokban publikál, valamint előadásokat tart a témában szerte az országban.

 

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!

Fotók: Mészáros Virág