Engedett a fagy a szorításából, és bár még nem minden nap van felhőtlen verőfény, azért már a levegő illatán érezni és a városi hangokból is hallani: itt a tavasz. Talán neked is ismerős érzés ez: egyfajta újjászületés. Reggel sokkal könnyebb felkelni, könnyebb nekiállni sportolni, szívesebben választom az egészséges alternatívákat az étkezésben, és valahogy úgy érzem, ilyenkor a világon minden elérhető, csak akarnom kell. Mintha a dolgok közelebb kerülnének hozzám! Ekkor jön el igazán az én időm: imádok egyszerre sok mindennel foglalkozni, több szálon is aktívnak lenni – ettől érzem igazán azt, hogy élek.

Rádó Zsófi írása

Ugyanakkor mindez intő jel is már számomra. Ez az évnek az a szakasza ugyanis, amikor muszáj különösen odafigyelnem magamra, ha nem akarom, hogy az egész életemen átvegyék az uralmat a sürgősnek tűnő, de nem fontos dolgok. Ilyenkor van leginkább szükségem arra, hogy tudatosan tudjak döntéseket hozni: milyen feladatot vállalok el és milyet nem, milyen kalandba vágok bele és milyenbe nem, milyen felújítás aktuális már, és melyik az, amelyik ráér.

Az életünk tele van sürgősnek tűnő, de a nagy egész szempontjából nem fontos dolgokkal. A tavaszi zsongásban pedig különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy mi az ami igazán számít: hiszen az életben nincsenek szürke hétköznapok – a szürke hétköznapok ugyanis maga az élet.

Az, hogy melyik napot mivel töltöm el, igenis számít! Volt időm a gyerekeimre? Volt időm a családomra? Volt időm magamra? Fontos is volt amit csináltam, vagy csak épp akkor sürgős?

Ha képesek vagyunk ennek tudatosságát megőrizni tavasszal, akkor ez az egyik legcsodálatosabb ajándék időszaka az évnek: mikor máskor lehet gyerekekkel illatozó fák alatt sétálva magunkba szívni a békét, amit a fészkelő madarak és az újonnan mocorgó természet közvetít? A hosszú téli hideg és bezártság után végre könnyedén biciklire lehet pattanni, és érezni ahogy a szél felborzolja a hajunkat, azt, ahogy a nap átmelegíti a szívünket. Tulajdonképpen nincs is hozzá szükség semmire, mert a természet változása tálcán kínál mindent ehhez, ha képesek maradunk arra, hogy átlássuk, mivel is szeretnénk tölteni a hosszabb napok által kapott plusz időt.

Ahhoz pedig, hogy el tudd dönteni, mi az ami neked fontos, érdemes időt szánni a priorizálásra. Ebben segíthet például olyan kérdéseket végiggondolni, mint hogy: mivel tölteném ezt a hetet akkor, ha tudnám hogy ez az utolsó hetem az életben? Abból, ami erre a kérdésre eszembe jutott, legalább egy-kettőre valóban jut időm ezen a héten? Hogyan tudnék tenni azért, hogy több olyat éljek meg, ami ennek alapján fontos nekem? Mi az a program, amiről le tudok mondani azért, hogy a fontosabb dolgokkal foglalkozzam?

Sajnos ismerős érzés az is, hogy milyen nehéz az elmével elhitetni, hogy a sürgősnek tűnő dolgok jó része valójában ráér, csak az agyunk fontoskodása akarja elhitetni velünk, hogy most azonnal szükség van rá.

Sok gyakorlás és tudatosság kell hozzá, de akár segíthetnek olyan hétköznapi dolgok is, mint a telefoncsörgés, vagy egy új e-mail érkezési értesítő hangja. Próbáld ki: ha a gyerekkel együtt töltött délutáni órákban szólal meg a telefon, ne kapj rögtön utána, hanem próbálj meg csak egyszerűen együtt lenni a csengéssel. Lélegezz mélyet, és emlékeztesd magad arra, hogy ez is egy dolog, ami sürgősnek tűnik, de valójában nem fontos. És maradj benne a társasjátékban, vagy a virágszedésben, vagy épp abban, amiért azért vagy akkor és ott benne, mert fontos.

Én abban hiszek, hogy ha megtanulok benne maradni az igazán fontos dolgokban, akkor az életem úgy telik el, hogy egyszer majd érdemes lesz visszatekinteni rá. Egy próbát megér!

Dr. Rádó Zsófia környezetvédelmi szakjogász, mediátor. Két gyermek édesanyja, mellette egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég tulajdonosa. Nyolc éve járja az önismeret útját, szakterülete az erőszakmentes kommunikáció, amiről blogot is ír. Egy éve ismerkedik az egyszerűsítéssel és a mindfulness-szel is.

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!