"Az emberek több mint 60%-a kialvatlan. Legtöbbjük azért, mert egyszerűen nincs ideje aludni."
Interjú Dr. Csábi Eszter pszichológussal a jó alvás tudományáról
A rohanó világban kénytelenek voltunk megtanulni, hogyan kell kevés alvással, de annál több koffeines itallal véghez vinni egy hétköznapot. Hiába próbálunk hosszú évek óta lefaragni az alvásidőből, még mindig változatlanul szükségünk van rá. Az emberek több mint 60%-a kialvatlan. Legtöbbjük azért, mert egyszerűen nincs ideje aludni. De vajon meddig bírjuk még a harcot? Hol vannak a határaink? Február 21-i SlowHow előadásunkon Dr. Csábi Eszter pszichológus, alváskutató vezet be minket a jó alvás tudományába. Interjúnkban arról beszélgettünk, milyen fontos szerepet tölt be az alvás az életünkben.
Pivarcsi Dorina interjúja
Tudjuk milyen fontos, hogy eleget aludjunk, mégis az alvás idejéből csippentünk le először, ha több időre van szükségünk. Miért csináljuk ezt?
Egyszerűen nem tudunk máshonnan lecsippenteni. Sokan úgy érzik, nem tehetik meg, hogy más tevékenység rovására szakítsanak időt, mert a tempó megköveteli, hogy ezt és ezt... és még azt is megcsinálják egy napjuk alatt. Hosszú távon ez nem fenntartható, a szervezet jelezni fog, ezért előbb-utóbb megtanulunk kevesebbet vállalni és talán elkezdünk lelassítani.
Az, hogy nem alszunk jól, nem csak a felnőtt korosztály problémája.
Igen, akár gyermekeknél is előfordulhat, hogy nem alszanak jól. Az egyetemisták körében pedig népszerű az úgy nevezett késleltetett alvászavar szindróma, amikor hajnalig ébren maradnak, nehezen alszanak el, majd reggel nem tudnak felkelni. Ebben a korban szépen rá lehet szokni az alvás elhanyagolására. Egyre nagyobb nyomás van a fiatalokon is, így az alváshiány már nem csak a felnőttkor sajátossága.
Miért fontos, hogy eleget aludjunk?
Alvás alatt az ébrenlét során megszerzett információ kerül feldolgozásra. Ilyenkor „nagytakarítást” végez az agyunk, elraktározza hosszú távra azt, ami hasznosnak és fontosnak bizonyul, a felesleges dolgokat pedig törli. Az alvás nemcsak emlékezni, de felejteni is segít, mégpedig úgy, hogy ha eleget alszunk, az erős negatív érzelmek csillapodni tudnak egy stresszes időszak után, és az idő múlásával már csak egy semleges emlékként maradnak meg.
Honnan érezhetjük, hogy alvászavarral küzdünk?
Folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat, ezért nehezebben tudunk figyelni. Emellett könnyebben elfelejtünk, illetve nehezebben jegyzünk meg dolgokat, például neveket. Az alvászavarok egyik tipikus tünete lehet például a fejfájás is. Nehezebben vagy rosszul hozunk ítéletet különböző döntési helyzetekben, amelyeknek akár komoly következményei is lehetnek.
Mi történhet, ha a tünetek megtapasztalása után sem kezdünk el változtatni?
Egy darabig a szerveztünk jól tud kompenzálni.
Viszont ha sokáig nem alszunk eleget, a hangulatunk is megváltozhat, azáltal, hogy érzékenyebben reagálunk a különböző stresszhelyzetekre, amit kipihenten valószínű másképp tettünk volna. Sokkal ingerlékenyebbek lehetünk, ha kimerülünk.
Az érzelmi élet megélésén kívül az alvás hiánya befolyásolja például a szervezet anyagcseréjét - hajlamosabbak lehetünk az elhízásra - továbbá az immunredszer is legyengülhet, ha kialvatlanok vagyunk.
Mit tehetünk azért, hogy jobban aludjunk?
Ahhoz, hogy kiderüljön milyen fajta segítségre van szükség, el lehet menni egy alváslaborba. Országszerte több ilyen labor is található, ahol kivizsgálás alapján megállapítható, hogy organikus vagy pszichés háttere van az alvás problémáknak. Nem ajánlatos rögtön gyógyszerekhez nyúlni, az altatók hosszútávon egyébként sem jelentenek megoldást, bár tünetmentesítenek, de az alapproblémát nem oldják meg. Szervi ok lehet például az alvás közben történő felső légúti elzáródás. Fontos ennek az alvászavarnak a felismerése és kezelése, mert például esetében semmiképp sem alkalmazhatók altatók vagy nyugtatók.
De még mielőtt kivizsgálásra kerülne a sor, az alvási higiéné optimalizálásával, tulajdonképpen több apró változtatással lehetünk önmagunk segítségére. Fontos a tudatosság, a napirend felállítása és a lassítás is, hogy néha kiszálljunk a mókuskerékből.
Ha szeretnél többet megtudni a jó alvás tudományáról, szeretettel várunk február 21-i előadásunkon Dr. Csábi Eszterrel. Jegyek itt kaphatók ››
Dr. Csábi Eszter pszichológus, orvos, egyetemi adjunktus. A Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézet, Kognitív és Neuropszichológia Tanszékén egyetemi adjunktus. Fő kutatási területe az alvás hatásának vizsgálata a tanulási, emlékezeti funkciók működésére, valamint a felnőtt és gyermekkori alvászavarok viselkedéses következményeink feltérképezése.
Pivarcsi Dorina, a Slow Budapest pszichológus munkatársa. A SlowHow előadások szervezését és lebonyolítását vezeti, írásai rendszeresen olvashatók a Slow Blogon, elsősorban mindfulness és pozitív pszichológia témában.
Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!