Testi fájdalmaink gyakran akadályoznak minket a nyugodt mindennapokban. Fájdalmaink a rohanó, túlhajszolt világunk folyományai is lehetnek, egyfajta lelki üzenetek, amik a változtatásért kiáltanak, mi viszont nem hallgatjuk meg őket. A fájdalom az élet velejárója, nem kerülhetjük el, ezért érdemes közelebbről megismernünk. Az egyik leggyakoribb testi fájdalmunk a fejfájás, melynek 70-90%-a lelki eredetű. A fájdalomcsillapítók beszedése mellett érdemes más módokat is keresni az enyhítéséhez, amelyek a tünetkezelésen túl hosszú távon is segítségünkre lehetnek. Április 18-i SlowHow: Testi-lelki fájdalmaink c. előadásunk meghívottjával, Hal Melindával beszélgettünk a fájdalomhoz való hozzáállásunkról és az enyhítés lehetőségéről.

Pivarcsi Dorina interjúja 

Milyen fájdalmakkal találkozol a munkád során?

A stressz és a szorongás legtipikusabb jele először gyermekkorban a hasfájás, azután kamaszkortól - de ma már egyre több kisgyermeknél is - megjelenik a fejfájás, mint vezető fájdalom. Gyakran találkozom még reflux panaszokkal, gyomorégéssel, Chron betegséggel, IBD-vel (gyulladásos bélbetegségek). Ezeken felül számos pszichoszomatikus eredetű fájdalommal fordulnak hozzám segítségért, mint például szív-érrendszeri panaszok, mellkasi szorítás, vagy rejtélyes eredetű végtagfájdalmak.

Mit érdemes tudnunk a fejfájásról, ha enyhíteni szeretnénk?

A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az emberek nem tudják elkülöníteni a fej fájdalmainak típusait. Ha nincs semmilyen szervi ok, környezeti tényező, szerhasználat stb, akkor három féle fejfájást különböztetünk meg az elsődleges fejfájások között: tenziós, migrén (aurás vagy auranélküli) és cluster fejfájás.

A leggyakoribb a tenziós fejfájás, amikor egy nyomó fájdalmat érzünk a homloknál vagy a fejtetőn, esetleg a koponya egészén. A migrén felismerésében segíthet az, hogy sok esetben féloldali a fájdalom. Általában a szemkörnyék vagy a halánték a kiindulópontja. Az elsöprő erejű fájdalom mellett egyéb kísérő tünetek is jelentkezhetnek például hányinger, látásprobléma, szédülés. A legritkább, a fejfájások 3%-át adó Cluster típusú fejfájás, ami egy tarkó tájéki (sokszor nyakfájással összetévesztett) extrém erős, izomfeszülés.

Ha ismerjük a fájdalmunk típusát, már egy lépéssel közelebb kerülünk a megszüntetéshez.

A fejfájás típusának meghatározására és az egyéb szervi okok kizárása miatt szükséges lehet egy neurológus felkeresése is.

Vannak tipikus okok a különböző fejfájások hátterében?

A Cluster típus mögött sokszor egy nagyfokú feszültség áll, ez a tünetben is megmutatkozik, hiszen befeszülnek a tarkót tartó izmok. Megfigyelhető a migrénnel rendelkezők körében a túlhajszoltság, perfekcionizmus, gyakran változó hangulat és a rendkívüli energiatöbblet. A tenziós típus hátterében leginkább tartós feszültség, szorongás állhat. Lehet általánosításokat tenni, de az okok egyénileg eltérőek lehetnek.

Hogyan alakulhatnak ki ezek a fájdalmak?

A testi és lelki tényezők között egy oda-vissza irányú kapcsolat van, tehát például szorongásból is lehet fejfájás és fejfájásból is lehet szorongás.

Az érzelmi életünkben adódó nehézségeket rendszerint elbagatellizáljuk vagy egyszerűen csak tehetetlenek vagyunk velük szemben. Viszont amikor feldolgozatlanul marad például egy trauma, az előbb-utóbb utat tör magának valamilyen testi tüneten keresztül.

A fizikai fájdalmakkal nem könnyű együtt élni, azokat a programokat is beárnyékolják, amik egyébként örömet szereznének nekünk. Ezért a hosszan elnyúló fájdalmak a viselkedésünkben is nyomot hagynak, attól is lehetünk stresszesek, hogy nem tudunk szabadulni tőlük.

Mennyire ismerjük a fájdalom működését?

Tapasztalatom szerint egyre tájékozottabbak vagyunk. A migrénről vagy refluxról például egyre többen mondják, hogy “pszichés”.

Súlyosabb betegségek lelki gyökereiben viszont még nem vagyunk elég tudatosak.

Szívesebben magyarázzuk genetikai tényezőkkel, viszont egy hajlam mellett a lelki okok járulnak hozzá a tartóssá váláshoz, azaz a krónikus betegségek kialakulásához.

Hogyan viszonyulunk ma a fájdalomhoz?

Szeretnénk azonnal szabadulni tőle, ami teljesen érthető. Bekapjuk rögtön az általános fájdalomcsillapítókat, anélkül, hogy tudatosítanánk, hol és hogyan fáj. Mi magyarok évente több, mint 3 milliárd forintot költünk csak fájdalomcsillapítókra úgy, hogy az átlag doboz ár 300-500 Forint. Ebben a krónikus betegségek következtében létrejövő fájdalmak is benne vannak, illetve 1-1 drágább készítmény, azonban nem szerepelnek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és biztosak lehetünk benne, hogy jó része nem orvosi javaslatra felírt vagy megfelelő szedésű készítmény.

Mikor indokolt a gyógyszerszedés?

Kiegyensúlyozottságra törekedni a mai világ tempójában nem könnyű vállalás. Nem tudunk dolgozni magunkon, ha közben extrém fájdalmat élünk át. Sokkal egyszerűbb választásnak tűnik bevenni egy gyógyszert. A terápiás munkát is megnehezíti, súlyos esetben lehetetlenné teszi az éppen dübörgő fájdalom. Éppen ezért a fájdalomcsillapítás elsődleges és

mellette gondolkodhatunk azon, mi válthatja ki a fájdalmat, mikor jelentkezik, milyen belső állapotokat élünk meg, azaz vegyük az irányt a tudatosítás felé.

Miért okozhat problémát az, ha sok fájdalomcsillapítót szedünk?

Egyrészt nem a megfelelő hatású gyógyszereket szedjük, így teljesen feleslegesen bombázzuk a szervezetet egy-egy lórúgásnyi hatóanyaggal, egyéb mellékhatásokról nem is beszélve. Másrészt észrevétlenül hozzászokunk egy-egy gyógyszerhez.

A fájdalomcsillapító-függőség kialakulását segíti az is, hogy sok gyógyszer képes oldani a bennünk lévő szorongást, így pillanatnyilag több dologra is jótékony hatásúnak mutatkoznak.

Egy-egy hatóanyag rendszeres bevitele tartós károsodást is okozhat. A női szervezetben ennek extrém jelentősége van, az érintettek elsőként a gyermekvállalás nehézségeinél szembesülhetnek vele. A modern gyógyszerektől ugyanakkor nem félni érdemes, hanem az orvosunk utasításait követni velük kapcsolatban.

Mit tehetünk a fájdalmaink enyhítéséért?

Először is legyünk figyelmesek testünk jelzéseire. Vegyük észre ha fáradtak vagyunk, ha fáj a szemünk a monitor nézésétől, vagy éppen a hátunk a rossz testtartástól. A rossz testtartás fájdalmat szül, és a fájdalom is okozhat rossz testtartást. Időnként mozgassuk át magunkat és pihentessük a szemünket, ha például irodai munkát végzünk. Fontos a rendszeres testmozgás, és ezalatt nem kell nagy dolgokat érteni, a séta például az egyik leghatékonyabb mozgásforma. A testi tudatosság fejlesztésére nagyon jó módszer a meditáció és az autogén tréning. A relaxáció mindemellett segít megbirkózni a stresszel. 

Nem mindenki engedheti meg magának a pszichológust, az edzőtermet és hasonlókat.

A jó hír, hogy a TB finanszírozott pszichológiai ellátás mellett országszerte több, mint 100 Egészségfejlesztési Iroda (EFI) érhető el, ahol széleskörű programokkal segítik az életminőség növelését. Legtöbbjük Lelki Egészség Központtal is bővült.

Van például yoga, tartásjavító és más torna, empátiafejlesztő tréning, foglalkoznak az addikciók megelőzésével, tartanak például gyermek-szülő klubokat és szakemberekhez, szakorvosokhoz való útbaigazításban is segítenek. Az EFI irodák szolgáltatásai teljesen ingyenesek és bárki igénybe veheti őket.

Említetted a túlhajszoltságot. Ebben az esetben mit tehetünk?

Nem segítenék a túlhajszolt embereknek, ha azt mondanám hogy teljesen álljanak le. Az ő életük sava-borsa a pörgés. Az egyensúlyt kell megtanulni, vagyis azt, hogy mikor mire használjuk fel az extra energiát. Lehet azt aktív pihenésre szánni, több időt töltve a természetben vagy akár olvashatunk egy jó könyvet és fejleszthetjük általa saját magunkat. A napjainkat a tudatosítás, a belső figyelem és a racionális döntéshozatal hármasában lenne ideális élnünk.

Hal Melinda pszichológus, közgazdász, a Semmelweis Egyetem oktatója és kutatója. Szakterülete a pszichoszomatikus fájdalmak, azon belül főként a fejfájás. Klienseinek a fizikai fájdalommal való megküzdésben, életmódban történő átállási nehézségekben segít. Jelenleg egy új kezelési eljárás kidolgozásában vesz részt, amely megkönnyítheti a fájdalmas hétköznapokat.

Pivarcsi Dorina, a Slow Budapest pszichológus munkatársa. A SlowHow előadások szervezését és lebonyolítását vezeti, írásai rendszeresen olvashatók a Slow Blogon, elsősorban mindfulness és pozitív pszichológia témában.

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!