Kevés megnyugtatóbb dolog van az életben annál, mint amikor csukott szemmel fekszünk a vízparton, halljuk a víz csobbanását, vagy azt, ahogyan a sodrás mossa a partot, érezzük a nap sugarait a bőrünkön, ahogyan a meleg egyre mélyebben járja át a testünket, szagoljuk a víz jellegzetes illatát és látjuk, hogy a víz és az ég kéke eggyé válik a horizonton. Vajon miért találjuk ilyen megnyugtatónak a vizet? Milyen jelentést hordoz magában, ami fontos lehet számunkra?

A víz annyira magától értetődő a mindennapjainkban, hogy a jelentősége szinte észrevétlen marad, és könnyen megfeledkezhetünk arról, milyen fontos része is az életünknek. Nyáron azonban kicsit más a helyzet, ilyenkor kifejezetten vágyunk a vízre, elsősorban mint hűsítőre, frissítőre. Mindannyian a vízpartok köré gyűlünk, ahol keressük a pihenést és a megnyugvást. Nyáron a víz hallatán először egy medencére, tópartra vagy tengerpartra gondolunk, és eszünkbe sem jutna például eső, netán csapvíz formájában.

Vajon miért vonzódunk a vízparthoz? Miért fontos nekünk nyáron a vízparti pihenés? Mit szimbolizálhat a víz jelenléte az életünkben?

Ha racionálisan gondolkodunk, a következők juthatnak eszünkbe elsőként: A víz egy szétválaszthatatlan, formátlan anyag. Íztelen és szagtalan. Lételem, erőforrás és alapanyag. Tovább ötletelve előbb-utóbb eljutunk a személyes tapasztalatainkhoz, amiben a víz valószínűleg egészen más megvilágításban jelenik meg. Talán felidézzük azokat az emlékeinket, amikben a víz látványa, hangja, közelsége megnyugtatott minket. Tágabb értelemben pedig a víz, mint szimbólum is megjelenhet. Alapvetően a tudatalatti jelképe, de kapcsolódhat a termékenységhez, az anyasághoz és a tisztasághoz is. 

A víz, mint a tudatalatti jelképe

A víz mintáján közelebb kerülhetünk a tudatalattink működésének megértéséhez. Képzeljünk el egy tengert, aminek csak a felszínét látjuk, ami alapján máris azonnali következtetéseket vonunk le a víz természetéről. Mondhatjuk, hogy csendes, nyugodt vagy akár heves, ha éppen háborognak rajta a hullámok, de fogalmunk sincs arról, mi zajlik valójában a felszín alatt. Több ezernyi élőlény él együtt a víz mélyén egy különálló körforgást alkotva, és legtöbbjük életvitele, működése a mai napig feltáratlan az emberiség számára. Csak speciális eszközök segítségével, búvárfelszerelésben, komoly előképzés és gyakorlás útján ismerhetjük meg a valódi vízi világot.

Így van ez a tudatalattinkkal is, ami megannyi érzelmet, emléket és azok bonyolult hálózatát rejti magában, mint a nyílt, mély vizeink. És ugyanúgy csupán hosszú, fáradtságos munkával, esetleg szakértelem segítségével, lélekbúvárként férhetünk hozzá legmélyebb, igazi önmagunkhoz.

A víz iránti vágyunk adódhat adott esetben az önismereti igényünkből is.

Víz és megnyugvás

Sokunknak ismerős az az érzés, amikor addig úszunk be a vízbe, amíg elég távol nem kerülünk a part zajától és a többi embertől, amíg meg nem tapasztaljuk, hogy csak mi vagyunk és a víz. Hasonló okokból kedveljük a víz alatti úszást is, amikor is azt érezhetjük, hogy elvágtuk magunkat a külvilágtól, a problémáktól, és egyek vagyunk a természettel.

Ez az élmény az anyaméhből lehet ismerős számunkra. A ringatózás, a hullámzás, ahogyan a víz körbeöleli a testünket, hogy a hangokat csak tompítva halljuk – mind egy ősi létezési formánkra, a magzati létre emlékeztetnek minket, amikor még igazi biztonságban tudtuk magunkat.

Víz és relaxáció

A víz kékes árnyalata relaxáló hatással bír. Felmérések alapján az emberek kedvenc színe a kék. A kék szín jelenlétében lelassul a szívverésünk és csökken a vérnyomásunk, vagyis szó szerint lelassulunk. A kék szín és a víz, mint szimbólum számos relaxációs foglalkozás alapjául szolgál például a fény-, a szimbólum- vagy a művészetterápiában.

A víz nem éri el mindenkinél ugyanazt a hatást, de ha megfigyeltük magunkon, hogy számunkra különösen megnyugtató a vízben vagy a vízparton töltött idő, akkor nem muszáj hosszú hónapokig várnunk a nyárra, vagy arra, hogy eljussunk végre egy uszodába, törekedhetünk a hétköznapjainkban is a víz, mint szimbólum használatára.

A jelek, logók, formák, színek és képek, amik nap mint nap körbevesznek minket, nagyon is befolyásolják a kedvünket, a közérzetünket, sőt még a mentális egészségünket is. Érdemes szándékosan becsempésznünk egy kis kéket vagy egy kis vizet a minket körbevevő tárgyakba. Lehet ez egy vízparti kép az asztalunkon, vagy egy kék telefontok, vagy bármi, amit gyakran látunk és minél többször emlékeztetni tud minket egy ősi, biztonságos és nyugodt állapotra, a vízre, mint az élet forrására.

Pivarcsi Dorina, a Slow Budapest pszichológus munkatársa. A SlowHow előadások szervezését és lebonyolítását vezeti, írásai rendszeresen olvashatók a Slow Blogon, elsősorban mindfulness és pozitív pszichológia témában.  

 Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!

Képforrás: pexels.com