Hygge, Lagom, Sisu - Boldogság skandináv módra

Mi, emberek azóta keressük a boldogság kulcsát, amióta világ a világ. Szinte megszállottan hajszoljuk a jóllétet, olyannyira, hogy az oda vezető utat el is felejtjük élvezni. A magasztos “boldogság magyarázatok” között könnyű elvesznünk, nem mellesleg csalódnunk, ha a sült galambot váró elvakult optimizmus csapdájába esünk. Vajon a boldogság ranglisták élén álló országok mögött álló életérzések, mint a dán hygge, a svéd lagom vagy a finn sisu is csak jól csengő trendek, vagy épp ellenkezőleg, végre kézzelfogható segítséget jelentenek a boldog élet eléréséhez? A novemberi Hygge, Lagom, Sisu - A skandináv boldogság nyomában c. SlowHow előadáson is ezzel a kérdéssel foglalkozunk majd.

Pivarcsi Dorina írása

priscilla-du-preez-ds5niglgddg-unsplash.jpg

A boldogságról elsősorban azt érdemes tudnunk, hogy nem létezik egy egyöntetű recept hozzá, és valószínű annyiféle boldogság létezik, ahány ember él a Földön. Mindez alapján azonban felmerül a kérdés, hogy mégis miért próbáljuk meg kategorizálni, és hogy egyáltalán hogyan mérhető a boldogság, mikor az teljesen szubjektív. De ahogyan a stressz szintünket, úgy azt is meg tudjuk ítélni, hogy mennyire érezzük magunkat jól a bőrünkben. A pszichológia tudományának pedig az a dolga, hogy részeire bontsa azokat az összetevőket, amelyektől az emberek igazán boldognak érzik magukat.

A dán Boldogságkutató Intézetben például évek óta a boldog emberek közös tényezőit keresik. Az intézet vezetője, Meik Wiking - a nagy sikerű Hygge és Lykke c. könyvek szerzője - hosszú évek óta tartó nemzetközi kutatásaiban azonosított néhány olyan összetevőt az ember életéből, amelyek függetlenül attól, hogy a világ mely pontján élünk, hozzájárulnak a szubjektív boldogságérzetünkhöz.

Ezek az együttlét, az összetartozás, az egészség, a szabadság, a bizalom, a hála és kár is lenne tagadni, hogy ide tartozik a pénz is (ami ugyan csak egy bizonyos pontig képes hozzátenni a jóllétünkhöz).

De térjünk rá a szóban forgó skandináv trendekre, a hyggére, a lagomra és a sisura. Ezeket az úgynevezett életérzéseket tanulmányozva több olyan összetevőt is találhatunk, amik összecsengenek a boldogságkutatások eredményeivel. Talán meglepő, de szó sincs rejtélyes, nehezen elérhető dolgokról, a dánok, a svédek és a finnek a leghétköznapibb, legkézenfekvőbb dolgokban látják meg az esélyt arra, hogy jól érezzék magukat. Részben ezért is örvendenek ilyen nagy népszerűségnek ezek a fogalmak.

A dán hyggében például kimagaslóan fontos az együttlét és a közös étkezés. Amikor a dánokat megkérdezték, hogy mire asszociálnak a hygge hallatán, a legtöbben hétköznapi dolgokat soroltak fel: forró italok, fények, társasjátékok, könyvek, társas események, édességek mind gyakran szerepeltek a felsorolásokban.

A pozitív pszichológiai elméletek - a pszichológia legfiatalabb ága, az ember szubjektív jóllétével és erősségeivel foglalkozó tudomány - is egyetértenek a hyggével abban, 

hogy a minőségi társas kapcsolatok elengedhetetlenek a szubjektív jóllét kialakulásához. 

Például Abraham Maslow a szükségleteink híres piramis modelljében a fiziológiai és biztonság iránti szükségleteink után egyből a társas szükségletet helyezte el, azaz a szeretet, a valahova tartozás és a kapcsolódás iránti igényt.

A svéd lagom szintén nagy hangsúlyt helyez a közösségre: a svédek szerint élni annyit jelent, hogy részei vagyunk egy egésznek, amihez tartozni szeretnénk, és semmiképp sem kitűnni belőle.

A lagom filozófiája a “nem túl kevés, de nem is túl sok, éppen elég” mondaton keresztül fogható meg leginkább, ami többek között az állandó egymáshoz méregetést és a hierarchia harcokat is képes kiiktatni a svéd társadalomból. Lagom az, ha praktikus autót veszünk, és nem pedig olyat, amivel megmutathatjuk, hogy mennyi pénzünk van.

Önmagunk szüntelen másokhoz hasonlítása a saját boldogságunk egyik legnagyobb ellensége, a legtöbb svéd embert azonban ez a veszély nem fenyegeti.

A saját érzelmeinkkel való viszonyunkat is érdemes a lagom szerint ápolni - javasolják a svéd pszichológusok. Találjuk meg az egyensúlyt, ha boldog életre vágyunk: ne fojtsuk el érzelmeinket, de ne hagyjuk, hogy azok eluralkodjanak rajtunk.

A boldogság ranglista idei első helyezettje Finnország. A finnek úgy gondolják, hogy sajátos életérzésüknek, a sisunak köszönhetik ezt az előkelő helyet. A sisu sokrétű jelentéssel bír: az eltökéltségtől a merészségen, a bátorságon és az akaraterőn át, a szívósság és a rugalmasság számos jellemvonásait egyesíti.

Nem arról az állóképességról van szó, aminek köszönhetően valaki képes felszaladni egy hegy tetejére, hanem az állhatatosságról, amelyikkel egyik lábunkat a másik elé tesszük nap mint nap.

Az elterjedt pozitív pszichológiai fogalom, a reziliencia - lelki ellenálló képesség - tökéletesen rímel a sisu alapgondolataira. Meg kell keresnünk magunkban azt a hajtóerőt, és tudatosan támaszkodnunk kell rá, ami miatt újra és újra átküzdjük magunkat a nehezebb napjainkon.

A hygge, lagom és sisu többet rejt magában, mint azt első hallásra gondolhatnánk. Népszerűségüket a jól befogadható formájuknak köszönhetik, és a mindannyiunk életében aktuális tartalomnak. Ha megértéssel és figyelemmel fordulunk feléjük, igazán sokat tanulhatunk belőlük.

 

Szeretettel várunk novemberi 19-i előadásunkra, ahol elmélyedhetsz a hygge, lagom és sisu boldogsággal való kapcsolatában!

dorina_k.png

Pivarcsi Dorina, a Slow Budapest pszichológus munkatársa. A SlowHow előadások szervezését és lebonyolítását vezeti, írásai rendszeresen olvashatók a Slow Blogon, elsősorban mindfulness és pozitív pszichológia témában.

 

 

Szívesen olvasnád a jövőben is a blogposztjainkat? Iratkozz fel a Slow Budapest hírlevelére!

(Képforrás: unsplash.com)